A Szentlélek száll le rád

Az alábbiakban az idei csíksomlyói fogadalmi búcsú szónokának, Kovács Gergely gyulafehérvári érseknek az ünnepi homíliáját tesszük közzé teljes terjedelmében:

Krisztusban szeretett testvéreim!

A mai pünkösdszombati búcsú Mária-zarándoklat, de holnap, pünkösd napján a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. A Szentírás tanúsága szerint a Szűzanya és a tanítványok együtt voltak, együtt készültek, együtt imádkoztak, együtt várták a Szentlélek kiáradását.

Zarándokolni és együtt lenni: a koronavírus-járvány miatti állami rendelkezések következtében épp ez a két elem hiányzik idei ünneplésünkből. De hogyan lehet így ünnepelni? – tették és teszik fel sokan a kérdést.

Egy idős bölcs ember tanyán gazdálkodott fiával együtt. Egy vihar alkalmával lovaik megijedtek, és elszabadulván elkóboroltak. Keresték őket, de nem találták meg. A szomszédok sajnálkoztak rajtuk, és azt mondogatták, hogy milyen nagy rossz érte most őket. Az öreg bölcs erre így szólt: „Honnan tudjátok, hogy ez rossz?”

És valóban, pár nap múlva a lovak visszatértek, de magukkal hoztak pár vadlovat is. Így lovaiknak száma kétszeresre növekedett. A szomszédok erre ezt mondták: „Örülünk, hogy ilyen nagy szerencse ért”. Az öreg bölcs ismét megkérdezte: „Honnan tudjátok, hogy ez jó?”

A vadlovakat az öreg bölcs fia be akarta törni, leesett a lóról, eltörte a lábát. A szomszédok most sopánkodtak: „Jaj, milyen nagy rossz érte magukat!” Az öreg ismét megkérdezte: „Honnan tudjátok, hogy ez rossz?”

Háború tört ki, és a fiatalokat behívták katonának. A bölcs öreg fia azonban nem vált be, mert törött volt a lába. Így a rossz jónak bizonyult, mint ahogy előzőleg a jó rossznak…

Krisztusban szeretett testvéreim!

Az elmúlt hetekben, különösen az utóbbi napokban jóformán mindenkitől csak szomorú, letört, csüggedt reakciót kaptam, ha szóba került a mai ünnep. És érthető… Elmarad a megszokott nagy tömeg. Elmaradnak a zarándokcsoportok. Elmarad a megszokott ünneplés. Elmaradnak a távolról jövő vendégek, elmarad a hazalátogató családtag. Nincs mellettem a zarándoklat alatt az idegen, akivel szóba elegyedek, aki megoszt velem egy gondolatot, egy élettapasztalatot, és kiderül, hogy testvérek vagyunk… Elmarad a letört és hazavitt nyírfaág, elmarad a búcsúfia…

Ma délelőtt, miközben az autóban errefelé tartottam, egy üzenetet kaptam. Ez állt benne: „Vár minket a jó Mária. Olyan, amikor a vándormadár érzi, hogy útra kell indulnia, benne van a génjeinkben. És én itthon ülök…”

Kedves testvéreim!

„Honnan tudjátok, hogy ez rossz?” A jó Isten soha nem akar rosszat népének! „Ami van, annak szabad lennie!” – mondja Mustó Péter jezsuita atya. Ha Isten megenged valamit, amit rosszként élek meg, rágódhatom rajta, emészthetem magam, kereshetek magyarázatokat, de a tényen nem tudok változtatni. Nem értem meg, lehet, hogy fáj, de akkor is tudnom kell, hogy Isten jó és jót akar népének!

„Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27, 46) – fohászkodik Jézus a kereszten. Úgy érzi, hogy Atyja elhagyta őt – aztán harmadnapra kiderül, hogy mégsem.

A történelem folyamán nem egyszer érezhette úgy népünk, hogy Isten elhagyta, elfordította tőle arcát. És ha ezeket az alkalmakat, ezeket a történéseket felidézzük, rendszerint megkísért bennünket a siránkozás, a kesergés, a mélységes gyász érzése.

És akkor Ferenc pápánk szavai jutnak eszembe, aki egy évvel ezelőtt itt, Csíksomlyón, azt mondta, hogy „nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit”, de arra biztatott, hogy tudjunk a jövő érdekében cselekedni, „kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”.

Krisztusban szeretett testvéreim!

Különös, furcsa, szokatlan a mai ünneplésünk. De hadd szabadjon újra föltennem a kérdést: „Honnan tudjátok, hogy ez rossz?” A koronavírus-járvány alatt sokszor megfogalmaztuk, hogy annyi minden átértékelődik bennünk… Megtanulhattuk, hogy mi az igazán értékes, a maradandó, a lényeges. Meggyőződésem, hogy a csíksomlyói pünkösdszombati búcsúval is ugyanez történik. A járvány visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához.

És ezt megfogalmazhatjuk a történelem segítségül hívása által, kezdve az 1352-ben tett fogadalomtól, majd az 1484-ben VIII. Ince pápa által adott búcsún keresztül egészen napjainkig, amely mélyen beivódott a vidék katolikusainak lelkébe a ferencesek szolgálata által.

De még inkább megfogalmazza a csíksomlyói pünkösdszombati búcsú mibenlétét, lényegét szentéletű Márton Áron püspökünk, amikor 1949-ben azt mondja szentbeszédében: [összegyűltetek], „hogy tanújelét adjátok hiteteknek, és a boldogságos Szűzanya által megerősödve, továbbra is kitartsatok, minden megpróbáltatásotok ellenére a katolikus anyaszentegyházba vetetett hitetekben”.

Tavaly pedig Ferenc pápa így fogalmazott: „Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban”.

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú történetében nem a mai az első alkalom, amikor nem gyűlhetünk össze. De hitünk kifejezésének, a Szűzanyához való ragaszkodásunknak mindez nem lehet akadálya.

A mostani járvány és a vele járó karantén sok mindenre megtanított, megtaníthatott. Hiszem, hogy arra is, hogy tudjuk értékelni az ünnepet, a találkozást.

Milyen rossz érzés volt, amikor valaki nagyon készült a Csíksomlyói Szűzanyához, de betegség vagy más ok miatt végül nem tudott eljönni. Most mindannyian otthonmaradottak vagyunk és még búcsúfiát is hiába várunk.

Kedves testvéreim!

„Honnan tudjátok, hogy ez rossz?” Ne feledjük, hogy a történelem ura az Isten, aki mindig jót akar nekünk! Vállaljunk sorsközösséget és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a Napbaöltözött Asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk most el ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat semmi és senki nem veheti el.

Imádkozzunk az aranyrózsás csíksomlyói segítő Szűzanyához: „Mindannyian a gyermekeid vagyunk, nem vagyunk árvák, mert Te velünk vagy és vigyázol ránk. Róma püspöke arra bíztatott, hogy őrizzük meg Erdély örökségét, mely számunkra először Te vagy. Ígérjük gyermeki szeretettel, hogy Hozzád, csíksomlyói Szűzanyánk és Szent Fiadhoz, Urunkhoz, Jézus Krisztushoz hűségesek maradunk. Ámen!” (P. Vértesaljai László SJ imája)

Forrás: romkat.ro .

csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.

római katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek, ugyanis az a bűneit megvalló és bűnbánatot tanúsító hívő, aki a gyónás szentségének kegyelmi állapotában meglátogatja a kegyhelyet és ott meghallgatja a szentmisét, az elnyeri a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések teljes elengedését is.[1] A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje.

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándokcsoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.

Kovács Gergely (Kézdivásárhely, 1968. július 21. –) magyar katolikus pap, gyulafehérvári érsek.

egyszerűség. áldás. ajándék.

Szeretem magam elé képzelni a csendes, egyszerű betlehemi barlangot, benne a Szent Családot a kis Jézussal. Milyen döbbenetes egyszerűség! A Világmindenség Ura üres kézzel jön a világra! Nem hoz semmit, mert Ő maga az áldás, az ajándék.
“Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte” (Jn 3,16).

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

adventi várakozás

Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostorMagyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásbanPannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. Napjainkban is élő, mintegy negyven fős szerzetesközösség lakja, akik az ora et labora szellemében végzik a liturgiát, fogadják a lelkigyakorlatozókat, működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végeznek – könyvtár, levéltár, múzeum, könyvkiadó működtetésével, koncertek szervezésével –, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi megalapozásán is, többek között borászat, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával.

Saját honlap itt.

Saját youtube csatorna itt.

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

Bibliai Olvasmány a Makkabeusok második könyvéből, 2Mak 7,1-2.9-14

Isten feltámasztja övéit az örök életre.

A pogány Antiokhosz Epifánész uralkodása idején történt, hogy elfogtak hét testvért, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek a sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket.

Az egyikük, aki a többiek nevében is beszélt, ezt mondta: „Mit akarsz tőlünk kérdezni vagy megtudni? Mert készek vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint megszegjük atyáink törvényeit.”

A második, amikor már végét járta, felkiáltott: „Te gonosztevő! Földi életünket elveheted, de a mindenség királya feltámaszt minket az örök életre, mert az ő törvényeiért halunk meg.”

Utána a harmadikat kínozták meg. Amikor nyelvét követelték, készségesen kinyújtotta, és a kezét is bátran odatartotta. Hősiesen mondta: „Az ég adta, de törvényeiért kevésbe veszem. Remélem, újra visszakapom tőle.”

Még a király és környezete is elámult az ifjú bátorságán, aki a kínokat ennyire semmibe vette.
Miután meghalt, ugyanilyen kínzásoknak vetették alá a negyediket. is.

Amikor már-már halálán volt, így szólt:

„Vigasztaló nekünk emberkéz által veszni el, ha belekapaszkodhatunk abba az Isten adta reménybe, hogy ő feltámaszt minket.

Ám a te számodra nincs feltámadás az életre.”

Ez az Isten igéje.

Makkabeusok második könyvét közvetlenül Jézus születése előtti évtizedekben, valószínűleg görögül írta a Cirénusbeli Jason, Júdás, a körülötte lévő Makkabeusok és általában a zsidóság Antiokhosz általi nyomorgatása történetének vallásos összefoglalásaként. A római katolikus, ortodox és kopt egyházak szerint része a bibliai kánonnak, a protestáns felekezetek többsége azonban apokrifnak tekinti. Történelmi szempontból nem annyira megbízható, mint az első könyv.

bölcsesség.

Bibliai olvasmány a Bölcsesség könyvéből, Bölcs 9,13-19

Imádság bölcsességért, hogy mindenben igénytelenek és egyszerűek tudjunk lenni.

Melyik ember képes fölismerni Isten akaratát, és ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr?

Hisz a halandók gondolatai bizonytalanok, és terveink ingatagok.

Mert a romlandó test gátolja a lelket, és a földi sátor ránehezedik a sokat tűnődő elmére.

Csak nagy nehezen derítjük ki, ami a földön van, és üggyel-bajjal értjük meg, ami kézenfekvő.

Hát akkor az égi dolgokat ki tudná kifürkészni?

Ki ismerte föl valaha is akaratodat, ha te nem adtál neki bölcsességet, és nem küldted el neki a magasból szent lelkedet?

Csak így lettek simává a földön lakók útjai, s így tanulták meg az emberek, ami kedves a szemedben.

Csak a bölcsesség által menekültek meg.

Ez az Isten igéje.

A Bölcsesség könyve, a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsességei” a deuterokanonikus könyvek egyike.

Isten üdvössége, ereje és országa.

OLVASMÁNY a Jelenések könyvéből , Jel 11,19a;12,1-6a.10ab
Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony. 

Én, János láttam, hogy az égben feltárult az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája.

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.

Áldott állapotban volt, kiáltozott gyötrelmében és szülési fájdalmában.

Majd egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy, vörös sárkány. Hét feje volt és tíz szarva, és mindegyik fején korona. Farkával lesöpörte és a földre szórta az ég csillagainak egyharmadát.

Azután a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje a gyermekét. Az asszony fiút szült.

Fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza az összes nemzetet.

A gyermeket elragadták, és Isten trónja elé tették, az asszony pedig a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára.

Ekkor harsány hangot hallottam az égben: „Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa! Eljött az ő Fölkentjének uralma!”

Ez az Isten igéje.

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.

Veni Sante Spiritus – Jöjj Szentlélek

Veni Sante Spiritus – Jöjj Szentlélek

Jöjj, Szentlélek Isten jöjj,
áraszd ki a mennyekből
fényességed sugarát.

Jöjj, ki árvák atyja vagy,
jöjj, ki szívek lángja vagy,
ajándékos jó barát.

Te vagy a vigasztalás,
drága vendég, Lelki Társ,
te az édes enyhülés.

Gondok között nyugalom,
hőség ellen oltalom,
zokogásban könnyülés.

Jöjj, és töltsd be híveid
titkos mélyű szíveit,
boldogító égi tűz!

Semmi, semmi nélküled
az emberben nem lehet,
semmi tiszta, semmi szűz.

Mosd, amit a szenny belep,
öntözd, ami eleped,
seb fájását csillapítsd!

Ami dermedt, élesztgesd,
ami fagyos, melengesd,
ami hibás, igazítsd!

Benned minden bizalom,
osszad, osszad pazaron,
hét szent ajándékodat.

Adj érdemre jobbulást,
üdvösséges kimúlást,
örök vigasságot adj!

Amen, alleluja.

Szentlélek (görögἍγιον Πνεῦμα vagy Πνεῦμα τὸ ἍγιονlatinulSpiritus Sanctus) a kereszténység fő irányzatában a Szentháromság harmadik személye, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a szentlélek ugyan személy, de sohasem testesült meg ezért nem ábrázolják emberi személyként a keresztények. Az antitrinitárius irányzatok szerint viszont nem személy, hanem Isten lelke, vagyis ereje. A judaizmusban szintén Isten lelke, lélegzete. Az iszlám vallásban személy, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzá Gábriel arkangyal. A Szentlélek létezését így három jelentős monoteista vallás, a judaizmus, az iszlám és a kereszténység fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.

pünkösd húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.[3] A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,
hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre.
Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.
– Apostolok cselekedetei 2:1 – 2:4, Károlyi-biblia

Karl Rahner: Hiszek a Szentlélekben

Karl Rahner: Hiszek a Szentlélekben

Hiszem,
hogy megszabadít előítéleteimtől.
Hiszem,
hogy megváltoztatja szokásaimat.
Hiszem,
hogy legyőzi közömbösségemet.
Hiszem,
hogy szeretettel tölti el lelkemet.
Hiszem,
hogy megállít a rossz előtt.
Hiszem,
hogy felbátorít a jóra.
Hiszem,
hogy legyőzi szomorúságomat.
Hiszem,
hogy szeretettel tölt el Isten igéje iránt.
Hiszem,
hogy elveszi kicsinyhitűségemet.
Hiszem,
hogy megerősít szenvedésemben.
Hiszem,
hogy áthatja egész lényemet.

(Karl Rahner katolikus teológus imája, 1904-1984)

Karl Rahner SJ (Freiburg, 1904. március 5. – Innsbruck, 1984. március 30.) német jezsuita szerzetes, katolikus teológus. A II. vatikáni zsinat egyik vezető teológusa.

Szentlélek (görögἍγιον Πνεῦμα vagy Πνεῦμα τὸ ἍγιονlatinulSpiritus Sanctus) a kereszténység fő irányzatában a Szentháromság harmadik személye, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a szentlélek ugyan személy, de sohasem testesült meg ezért nem ábrázolják emberi személyként a keresztények. Az antitrinitárius irányzatok szerint viszont nem személy, hanem Isten lelke, vagyis ereje. A judaizmusban szintén Isten lelke, lélegzete. Az iszlám vallásban személy, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzá Gábriel arkangyal. A Szentlélek létezését így három jelentős monoteista vallás, a judaizmus, az iszlám és a kereszténység fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.

könyörgés

† Evangélium Szent János könyvéből, Jn 17,20-26

De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem, hogy mindnyájan egyek legyenek, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.

Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy teljesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.

Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.

Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ők is felismerték, hogy te küldtél el engem.

És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük.

János evangélista, katolikus körökben Evangélista Szent János (ógörögül: Ἰωάννης), (kb. 6 – kb. 100) a tizenkétapostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője.

hatalom. méltóság. királyság.

Évközi 34. vasárnap. Krisztus a Mindenség Királya

Bibliai Olvasmány Dániel próféta könyvéből, Dán 7,13-14

Láttam az éjjeli látomásban, hogy íme, az ég felhőin valaki közeledik. Olyan volt, mint az Emberfia.
Amikor az Ősöreghez ért, színe elé vezették. Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki.
Minden népnek, nemzetnek és nyelvnek őt kell szolgálnia.
Hatalma örök hatalom, amely nem enyészik el, és királysága nem szűnik meg soha.
Ez az Isten igéje.

Dániel próféta (Héberül: דָּנִיּאֵל, Daniyyel; Perzsául: دانيال, Dâniyal, illetve Dani, داني ; Arabul: دانيال, Danyal) bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja. Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur (בֵּלְ‏טְ‏שַׁאצֵּר Bēlṭəšăʾccăr) nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.

Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a “káldeusok írására, nyelvére és tudományaira”. Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29)

első parancs.

† Evangélium Szent Márk könyvéből, Mk 12,28b-34

Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a parancsok közül?”

Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”

Az írástudó erre azt válaszolta: „Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő vagy véres áldozatnál.”

Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: „Nem jársz messze Isten országától.” Ezután több kérdést már nem mertek neki föltenni.

Ezek az evangélium igéi.

Márk apostol evangelista (hagyományosan 14 – 72), aki a Lévi törzséből való pap volt és Cyrenaica tartományban született.

bölcsesség.

Szentlecke Szent Jakab leveléből, Jak 3,16-4,3

Szeretteim!
Ahol irigység és önzés honol, ott zűrzavar van és mindenféle hitványság.
A felülről származó bölcsesség először is tiszta, aztán békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalom tölti el és gazdag termést hoz, nem részrehajló, nem képmutató.
Az igazság gyümölcsét békében vetik el azok számára, akik békét teremtenek.
Honnan vannak háborúságok és veszekedések köztetek?
Nemde onnét, hogy bűnös vágyak igyekeznek uralomra jutni tagjaitokban?
Kívántok valamit, és nincs benne részetek. Öltök és irigykedtek, de semmit sem tudtok elérni.
Harcoltok és háborúskodtok, de nincs semmitek, mert nem kértek.
Kértek ugyan, de nem kapjátok meg, mert rossz szándékkal kéritek, azért, hogy bűnös vágyatokban elpazaroljátok.
Ez az Isten igéje.

Idősebb Jakab apostol vagy Idősebb Szent Jakab (latinul Iacobus Maior), (? – 42) Zebedeus és Szalome fia,János evangélista testvére,Jézus egyik apostola. Idősebbnek nevezik, hogy megkülönböztessék Jézus másik tanítványától, Alfeus fiától, Ifjabb Jakab apostoltól.

idő. pillanat.

Akinek van ideje, ne várjon időt!
Ne halasszuk holnapra, amit ma megtehetünk!
A jövő igéretéből a “lehetett volna” marad, és ki mondja meg nekünk, hogy holnap élünk-e? Hallgassuk meg lelkiismeretünknek, az igazi prófétának a hangját:
“Ha ma halljátok az Úr hangját, ne akarjátok becsukni a fületeket!”
Térjünk észhez, és értékeljük, hogy egyedül az elillanó pillanat van a mi birtokunkban.
Pillanat és pillanat közé ne tuszkoljunk időt, mert az nem a tulajdonunk!

50 éve, ezen a napon halt meg Pio atya katolikus pap. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Francesco Forgione (Pietrelcina, 1887. május 25. – San Giovanni Rotondo, 1968. szeptember 23.) stigmatizált olasz római katolikus pap, kapucinus szerzetes. A Pio nevet a szerzetesrendben kapta. Pappá szentelése után Padre Pio (Pio atya) néven vált ismertté. Számos különleges esemény fűződik nevéhez. 1999-ben boldoggá, 2002-ben pedig szentté avatták.

régi ember. új ember.

Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből, Ef 4,17.20-24

Testvéreim!
Azt mondom nektek, sőt figyelmeztetlek titeket az Úrban: ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiábavalóságokon járatják az eszüket.

Ti nem ezt tanultátok Krisztustól, ha valóban őrá hallgattatok, és megtanultátok, hogy az igazság Jézusban van.

Tehát eddigi életmódotokkal ellentétben vessétek le a régi embert, akit a csalóka vágyakozások romlásba döntenek.

Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben? Öltsétek magatokra az új embert, aki az Istenhez hasonló, igaz és valóban szent teremtmény.

Ez az Isten igéje.

Ez az Isten igéje. Áldunk téged Krisztus.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

A Pál levele az epheszosziakhoz Pál apostolnak tulajdonított újtestamentumi kánoni irat.

bőség. szükség.

Szentlecke Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből, 2Kor 8,7.9.13-15

Testvéreim!
Ti mindenben kitűntök: a hitben, a szóban, a tudásban, minden buzgólkodásban, és az irántunk táplált szeretetben: tűnjetek ki tehát a jótékonykodásban is.
Hiszen ismeritek Urunk, Jézus Krisztus jótékonyságát. Noha gazdag volt, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok.
Nem azért kell gyűjteni, hogy mások megszabaduljanak a szükségtől, ti meg bajba jussatok, hanem az egyenlőségért.
Most az ő szükségüket a ti bőségetek enyhíti, hogy majd az ő bőségük nektek szolgáljon szükségetekben segítségül, s így (a javak) kiegyenlítődjenek.
Az Írásban is ez áll: „Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, aki meg keveset, nem szűkölködött.”
Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál első levele a korinthosziakhoz a Biblia újszövetségi iratainak részét képező levél.

A levél feltehetőleg Kr. u. 51-52. körül keletkezett görög nyelvű ókeresztény irat, az újszövetségi kánonban az apostoli levelek egyike.