A pillangó, aki nem tudott repülni!

„Egy nap egy jó szándékú ember meglátott egy kis pillangót egy félig nyitott selyemgubóban. Nézte egy ideig, ahogy a pillangó küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül, de nem sikerül. Úgy látszott, a pillangó mindent megtett, amit tudott, többre nem képes.

Ekkor úgy döntött, segít a pillangónak, fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót.

A pillangó könnyen kibújt, de teste gyenge volt, aszott, szárnyai összezsugorodtak, nem nyíltak ki.
Egy darabig várt, hogy a szárnyak bármelyik pillanatban kinyílnak és képesek lesznek a repülésre, de semmi nem történt. A pillangó gyenge volt és soha életében nem tudott repülni.

A jó szándékú ember szándéka – bár jóindulatból tette, amit tett-, nem érte el a kívánt eredményt. Nem tudta, hogy a pillangónak szüksége van ara, hogy a szűk selyemgubón átverekedje magát, a küzdelem, hogy a pici nyíláson át újjászülessen, a pillangó életben maradásának a feltétele.”

Néha nekünk, embereknek is ilyen küzdelmekre van szükségünk az életben maradáshoz.
Ma már egyre elterjedtebbek azok a módszerek, amelyek gyors, instant megoldásokat kínálnak az érzelmi fájdalmak „érzéstelenítésére”, a problémáink megszüntetésére.

Amikor a gyors gyógyulás reményében próbálkozol a különféle technikákkal, amiktől azonnal megszűnnek a kínjaid, hiábavaló kísérlet, mert a megúszásra játszol.
Nincs az a trükk, amivel a kínzó magányt, az elveszettség érzését, a kétségbeesést, a magadra hagyottságot, a mérhetetlen hiányt, a bizonytalanságot, az önbizalomhiányt – és még sorolhatnám – meg lehet szüntetni.

Tartósan legalábbis nem. Lehet, hogy pillanatnyi enyhülést hozhat a hókuszpókusz, a problémát azonban nem oldja meg.
Amikor elkezded meggyógyítani a múltat, lassan átalakulhatnak a nyomasztó érzések.

Ugyanis, amikor a valódi gyógyulás bekövetkezik, a lelki sebeid nem elmúlnak, hanem átalakulnak. Megjelenik az érzékenység, az együttérzés (magaddal és a többiekkel), a megértés hozza el a gyógyulást. Felismered a valódi erődet, s az új tapasztalatok során megérkezik az önbizalmad is.

Elmúlik a magány érzése, helyette megjön az ihletettség állapota, az igazi elmélyülés, a bölcsesség, a lelki gazdagság forrása.

Ebből azután majd lesz mit adni másoknak, amikor készen vagy rá, amikor itt az ideje, hogy a világ elé lépjél.
Ezért hagyd abba a gyors megoldások keresését és hagyd abba az önbántást.
Inkább legyél együttérző magaddal, ne tagadd le, ha valami fáj, hanem fogadd el, amit érzel, azután értsd meg és gyógyítsd meg.

Az érzelmi őszinteség eleve gyógyító erő lehet, ebből azután megszülethet a megértés és a megbocsátás is.

Amikor tudsz együttérző lenni magaddal és másokkal, akkor tudsz szeretni.

Addig csak elképzelésed lehet róla.

Olykor nekünk, embereknek is meg kell küzdeniük azért, hogy hernyóból pillangóvá váljunk.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.