† Evangélium Szent Lukács könyvéből, Lk 7,11-17
Abban az időben Jézus elment Naim városába.
Vele mentek tanítványai és nyomukban nagy népsokaság.
Amikor a város kapujához közeledett, halottat hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát. Az édesanyát sokan kísérték a városból.Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve, és így szólt hozzá: „Ne sírj!”
Azután odalépett a koporsóhoz, és megérintette azt.
Erre a halottvivők megálltak. Ő pedig így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” A halott felült, és beszélni kezdett.
Ekkor Jézus átadta őt anyjának.
Mindnyájukat elfogta a félelem, és így magasztalták Istent: „Nagy próféta támadt közöttünk.” „Isten meglátogatta népét.”
Ennek híre elterjedt egész Júdeában és mindenfelé a környéken.
Ezek az evangélium igéi.
Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.
